Testvéri Világ I. - Prológus

Prológus

"Egy testvér megosztja veled a tegnap emlékeit,

a ma örömeit, és a holnap reményeit".

Jasmine

„ Azon a napon éreztem nem is kellett volna felkelnem. De amint meghallottam, Jacob hangját a telefon rögzítőjén már döntöttem, bemegyek a suliba.

Az igazgató bejelentése nagyon megrémített, emlékszem úgy szorítottam Jacob kezét, mint aki soha nem akarja elengedni. Az elmém elkezdett hadakozni a szívemmel. Az eszem olyan hangosan kiabált, hogy belefájdult a fejem. Ellenben a szívem nyugtatni próbálta. – Nem lesz baj!

Mint később kiderült az eszemnek volt igaza. A baj megtörtént. A megmaradt maroknyi emberiség lett a jövő hírnöke.”

Jacob

„ Azon a napon nem jött el az iskolába Jasmine. Hiányzott, de gondoltam nagy baja nem lehet. Üzentem neki, hogy jöjjön, be az igazgató bejelentésre készül. Eljött bár utólag magam hibáztatom, éreztem rajta azt a félelmet, amit én is magamban próbáltam mélyen elfojtani. Előtte azonban nyitott könyv voltam. Bennem is harcot vívott az ész és a lélek, de racionális emberként az eszemre hallgattam. Sajnos bár ne lett volna igaza a baj már megtörtént, nincs visszaút.

A túlélők a változó emberiség utolsó bástyájaként küzdöttek a világon az önnön világukért. ”