Filmkritika!

Sziasztok!


EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALN! 



Nos nem szokásom filmről véleményt írni, inkább könyvekről. Most viszont láttam, Brian Percival, A könyvtolvaj című filmjét és megfogott. Ahogy, nektek nekem is megtévesztő volt a címe. Ezt a filmet mindenkinek látnia kell. Mély értelmű, lélektani mozi. A második világháború poklában, egy kilencéves kislány szemén át, aki annyira már nem is kislány. Hisz az elején elveszti szeretett öccsét és ekkor neki is fel kell nőnie. Liesel szemén keresztül, betekinthetünk, a náci németországban élő hétköznapi emberek világába. Ahol az emberek halmokban égetik el a könyveket ott Liesel pont azokban talál menedéket.

Megrázó, tragikus, komoly történet. 

Aki itt tanul meg írni, és olvasni és a borzalmakat úgy túl élni, hogy könyveket lop, a városka polgármesterének a házából. Az ő fogalmazásában, csak kölcsönzi azokat.

Amiket elolvasva megoszt másokkal, ezzel segítve az embereket  a nehéz időkbe. És ott van Max, a zsidó fiú akit a házuk pincéjében bújtatnak és megtanítja Lieselt a szívével látni.

És ott vannak Liesel nevelőszülei, ahogy ő nevezi őket a "Harmónika szívű papa" és a "Viharfelhő mögé bújt mama".

Történet egy lányról, aki nemcsak könyveket hanem szíveket is lop. Mindezt a Halál maga meséli végig nekünk. Nos, mindenkinek ajánlom a filmet de előtte vegyen egy mély levegőt és sok-sok zsepit is készítsen maga mellé.