Színházi Húsvét!

Álom az egész, avagy egy színházi álom!
Az, Én és a kisöcsém előadásról!

"Én és a kisöcsém,
Fütyülünk a nőkre az idén…"

Amikor elindultam erre az előadásra, még nem tudtam mit is várhatok el tőle. Természetesen, ott volt a kecsegtető szereposztás, a fülbemászó dallam, és sok – sok dicsérő kritika, de mégis kíváncsian léptem be az Operettszínház ajtaján. Erre a helyre az alábbi örökérvényű sorok jutottak az eszembe:
A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz. /Polgár Ernő/

Ebben tökéletesen igaza volt.
De lássuk is akkor, miről szól, és mit kínál, ez a könnyed vígjáték nekünk.
Kezdjük talán magukkal az alkotókkal, Eisemann Mihály - Szilágyi László –val. Eisemann Mihály dalai örökzöldek, még azok is ismerősnek találják, akik magát az operettet egészében nem ismerik. Eisemann, a zeneszerző és karmester, a magyar operett egyik szülőatyja 1929-től kezdett el együtt dolgozni Szilágyi László szövegkönyvíróval, aki verseket, könnyed hangvételű darabokat, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt. Közös munkájuk gyümölcsözőnek bizonyult, számos operettjük látott napvilágot, köztük. Az Én és a kisöcsém is.
Akkor hát kezdődjön az utazás, Velencén át, az álmok földjére. 
Indulásra várva. /M.Á.ZS. - Simon Panna/
Mi is, az igazán sikeres vígjáték receptje? Legyen benne egy mindenáron férjhez menni akaró szegény lány, aki teljesen járatlan a „férfifogásban"; egy gazdag üzletember, akihez a Zabakol Művek tápszergyár igazgatója hatalmas reményeket fűz, nem csupán gyáraik fúzióját illetően, hanem elképzelése szerint, még egyetlen lányát is hozzáadná. Kató, a gazdag tápszergyáros ábrándos, aluszékony lánya. 
A külföldi üzletembernek, és Katókának se, fűlik a foga a házassághoz, aki szerint az üzletember, szimplán csak a ”Viking”.  Aki szeretné megleckéztetni a nőgyűlölő, Anderst, aki szerint egy nő csak este tíztől, hajnali négyig hasznos. 
Mi hát a megoldás? Egy csel, a másik kijátszása. Mindezt, férfinak öltözve teszi Kató. Mi a legjobb megvalósítása ennek? Egy Velencei társasutazás. Az összetevők pedig: álruha, egy kis félreértés, a nagy szerelem, két balfék magánnyomozó, és maga a nagy utazás. És ha megvannak az összetevők, már garantált a siker. Kelemen Félix /Jantyik Csaba/ mindent elkövet, hogy lánya házasságát nyélbe üsse, még két magándetektívet sem rest felfogadni. Dr. Sas /Csonka András/ és dr. Vas /Magócs Ottó/„a balkezes, furcsa két pasas" azonnal nyomozni kezdenek. 
Dr. Sas és Dr. Vas
/Csonka András - Magócs Ottó/
 De valóban Kelemen Katót /Simon Panna/ követik, vagy talán tévednek? S ki is a valódi Vadász Frici? Vadász Fricit /Peller Anna/ pedig, tökéletesen alakítja a szegény gépírólányt, aki a férjfogás reményében még tőle idegen manírokat is hajlandó felvenni. Tényleg sikerül teljesen megtéveszteni Willy Andersent /Mészáros Árpád Zsolt/? A szerepcsere óhatatlanul káoszhoz vezet, s bizony még az is megeshet, hogy a valódi nőt férfinak hiszik. 
Pirike /Janza Kata/, az idegenvezetőjük, élményszerűen hozza közelünkbe a kissé ledér, az egyéjszakás kalandtól sem megrettenő idegenvezetőt.  Aki még verset is ír, és a legnagyobb örömünkre, azt elő is adja.
Pirike /Janza Kata/
Tökéletesen végigkövethető, a szereplők jellemfejlődése, nézőpontjuk változása. Hogy mire képes az emberrel a szerelem? Andersen kiváló példa erre, melyet Mészáros Árpád Zsolt nagyszerűen mutat be, történetesen, hogy a nőgyűlölőből hogyan válik gyengéd férfivá. Ne feledkezzük meg Zolestyákról sem /Jordán Tamás/, aki kissé együgyű esetlenségével segíti a nyomozókat. És még egy olasz dzsigoló Lívió /Szerényi László/ karmai közé is kerül, mint „nő”. 

                                            
        
 Zolestyák és Livíó
/Szerényi László és Jordán Tamás/                 





A szomorú vég, és az ébredés mely mindent megváltoztat, a lehető legpozitívabb irányba, nem csak Kelemen Kató, hanem a többi szereplő életében is. 
Willy Andersen és Kelemen Kató /Mészáros Árpád Zsolt és Simon Panna/
Mindezt remek betétdalokkal fűszerezve, élvezhetjük. Mint az: "Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon...“, a "Pá kis aranyom, pá...“ és a  "Mia bella Signorina“, vagy a legnagyobb klasszikus, Az Én és a kisöcsém. Sok minden kimaradt még, de aki elmegy és megnézi a darabot, mindenre választ kap. Bátran kimerem jelenteni, hogy mesés darab született, remek szereposztással, igazi tavaszi mese ez, amit minden korosztálynak, teljes szívből ajánlani tudok csak. A színészek testet-lelket beleadó munkával tökéletes operett őrületet hoztak létre.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések